A gluténmentes étrend csapdái

Számodra mit jelent a gluténmentes étrend? Gluténmentesen eszem, mégsem múlnak az emésztési panaszaim! Sőt, egyre jobban puffadok, sprőd a hajam, pattanásos az arcom!

Mióta nem eszem glutént, egyre csak hízok! Mit csinálok rosszul? Már így is lemondtam mindenről, ami finom…

Gyakran hallom a fenti panaszokat a tanácsadások során, és amikor megnézem az Ügyfeleim étkezési naplóit, máris megtalálom a választ a problémákra.

Gluténmentes étrend csapdái…

Függetlenül attól mi okból választja valaki a gluténmentes étrendet, a klasszikus helyettesítési módszerek nagy csapdát jelenthetnek.

Aki gluténmentes alapanyagokkal próbálja helyettesíteni a kenyér, pékáru, tészta és egyéb glutént tartalmazó ételeket és nem figyeli a termékösszetevőket, olyan felesleges antitápanyagokkal terheli a szervezetét, mint a képen látható gluténmentes kalács összetevői.

Ezt a kalácsot egyébként én vettem hétvégén, mivel a családnak friss, foszlós kalács volt a reggeli és nekem ez volt a legnagyobb gasztro-reggeli függésem 30 évig. Nem mindig van kedvünk házilag sütni valami hasonlót, mint az eredeti pékáru, vagy lelkileg nehézkes kimaradni egy ilyen finom reggeliből hétvégén, így gyors megoldásnak ezt választottam. A közös reggeli-élmény megvolt, az állag is hozta a kalács-érzést, és mivel az étkezés egy szociális esemény is, kielégülhetett ez a fajta igény. Sokszor, akik mentesen étkeznek hajlamosak elfelejteni, hogy a lemondás önmagában is stressz, a közös étkezés-élményekből való kimaradás vagy kifogások sorolása (ezt nem eszem, azt nem eszem) elszigeteltté teheti az embert. Érdemes egyensúlyra törekedni ezen a téren is.

De visszatérve a kalács összetevőire: aki gluténmentes étkezés során rendszeresen ilyen termékekkel próbálja helyettesíteni a mindennapi betevő pékárut, ugyanolyan emésztőrendszeri károkat, gyulladást, felszívódási problémákat okozhat magának. A kukorica, burgonya és egyéb keményítők, rizslisztek, amelyekből az ilyen csomagolt pékáruk készülnek, mind acelluláris szénhidrátok, attól függetlenül, hogy gluténmentesek, nem jó minőségű, nem lassú felszívódású szénhidrátformák. És mint ilyenek: gyengítik a bélfal záróképességét, gyulladást generálnak, károsak a cukorháztartásra nézve és fokozhatják az elhízást. A címkén szereplő adalékanyagokat pedig jobb elkerülni.

A kukorica alapvetően is egy igen hízlaló alapanyag tud lenni, a gluténmentes pékáruk és késztermékek jó része pedig ebből készül. Már rengeteg csodaliszt elérhető, amely némi víz hozzáadásával zsemlét, fánkot, lángost tud imitálni, ezek alkalmankénti fogyasztása hozzájárulhat az egyensúlyhoz, amely az étkezés, mint szociális esemény jellegét adja.

Mindennapos fogyasztása azonban az ilyen helyettesítő termékeknek teljesen felesleges, mint ahogyan a mindennapos pékáru, tészta fogyasztás önmagában sem jótékony az emésztőrendszerre nézve.

Emlékeznek még a mai 40-esek, hogy hétvégén ettek csak süteményt a családi ebédeken vagy ünnepségeken? Vagy hogy az volt a fénypont, hogy aznap lehetett cukrászdába menni?

Ehhez képest mára mindennapossá vált az édes reggelik, az ebéd után kielégülést hozó somlóik, muffinok, uzsonnára bedobott tejszeletek köre. És csodálkozunk miért lett az emberek nagy része inzulinrezisztens. Az édességevésnek megvan a maga helye és szerepe, de igyekezzünk reális keretek között tartani a cukorfogyasztást és a mögöttes pótcselekvéseinket.

 Szakterületem az integratív szemléletű étkezési és életmód tanácsadás, amelyekkel feltárom a lehetséges gyökérokokat és azokra fókuszálva haladunk az egyensúlyi állapot felé.

Ha tetszett a cikk, és hasznosnak találod, kérlek oszt meg másokkal is!

Farkas-Boross Zita